2013. 01. 03., szerda
A tegnapi bujkálást viszonylag eredményesnek nyilvánítottam. Különben ezt azért csinálom, hogy külső szemlélőként tudjak róluk írni... és, ha előbb az infókat nem szerzem meg, lehet, hogy hamis dolgokat írnék róluk. Ma rá tudtam venni anyut, hogy előbb bejöhessek a suliba. És ez miért jó? Mert nem kell mindenki előtt, lehajtott fejjel, halkan köszönve besomfordálnom az osztályba. Ezzel is szereztem egy kis tapasztalatot, mivel én voltam az első, láttam, hogy hogy jönnek be az emberek és kivel kezdik el megbeszélni a délutánjukat, esetleg újra végigröhögni az előző nap történteket. Elsőre Joe jött be a terembe, és mintha megörült volna nekem, odajött hozzám beszélgetni... nem nagyon volt üdítő a társasága, de legalább utána nem kell 'kémkednem'.
-Szeretnék tőled tanácsot kérni... Tudom, hogy még csak pár napja ismerjük egymást, és ez az első beszélgetésünk, de te vagy itt az egyik legnormálisabb lány. -kezdte idegesen Joe. Bár az általa mondott 'normális' kifejezést a többi, menő tini 'nyomira' cserélné, azért kíváncsi voltam rá, mit akar tőlem.
-Mandy-t szeretném randira hívni... hogy csináljam? -bökte ki gyorsan, mielőtt bárki is beléphetett volna.
Szóval kezdhetem kibogozni a szerelmi szálakat is... nem gondoltam, hogy ezt is ilyen hamar elkezdem, de a tegnapi utalások alapján úgy hiszem, Katy-éknek is akadtak kiszemeltjeik. Ez kezd egyre izgibb lenni! Azt hiszem, túl sokáig gondolkodtam, mert még mielőtt válaszolhattam volna, belépett az osztályba Mandy, mire Joe fénysebeséggel fordult el tőlem. Mandy-vel nem beszéltem semmit, úgy látszik csak Joe volt kíváncsi rám... najó, tulajdonképpen ő se. Fél 8-ig hárman, csöndesen ültünk a teremben, ám ekkor megérkezett Jessy, Becca, Katy, Georgina, Alice, Will, James, Nate, Ed és Kyle egyszerre(!).
-Na, a nyomik már biztos vártak ránk! -röhögtek fel, majd James és Kyle összepacsizott a jó poénon. Ez fájt! Szóval nyominak tartanak... pedig, ha maguk közé fogadnának, egyszerűbb lenne megismernem őket és nem kéne bujkálnom. Mindegy, legalább megtudtam, hogy ők mind a menők... mi pedig hárman, a nyomik... nem túl arányos.
-Kimegyünk? -észrevettem, hogy ezt a kérdést Katy-ék naponta felteszik egymásnak... de komolyan! Most épp Jessy kérdezte, miután a fiúk úgy döntöttek, kimennek focizni.
-Aha, persze. -egyeztek bele, így én megint bent maradtam a nyomikkal, bár most társaságunkat szinesítette Georgina és Alice is.
-Miért jöttél át a sulinkba? -szólt hozzám hirtelen Alice. Először nem voltam benne biztos, hogy engem kérdez, de rájöttem, hogy nem nagyon lehet más választás, hiszen a többiekkel 2 és fél éve jár egy osztályba.
-Apukám új munkát kapott, muszáj volt költöznünk... És hogy miért ez a suli? Magánsuli, így e mellett döntöttünk, valószínűleg a kisebb létszám miatt. -válaszoltam neki mosolyogva... ő az egyetlen menő, aki eddig hozzám szólt.
-Najó, én kimegyek Beccához meg a többiekhez. Nem jössz? -próbált Georgina finoman utalni arra, hogy ő már unja a társaságom, és szívesen magával vinné innen Alice-t is.
-Nem, én még maradok. -mosolygott a lány, majd újabb kérdésekkel kezdett bombázni, amikre készségesen válaszoltam.
-Ne haragudj Georginára, van néhány rossz tulajdonsága, tudom, hiszen a legjobb barátnőm. -feszengett Alice az előbb történtek miatt, mikor barátnője kicsit faragatlanul viselkedett.- Igazából én csak szerettelek volna üdvözölni az osztályunkban, és mivel láttam, hogy még nem nagyon vezetett körbe senki, megmutatom ebédszünetben majd az egész sulit.
-Köszi. -válaszoltam neki. Mosolyogva éltem az ajánlatával, hiszen ő az első, akit komolyan érdekel az, hogy mi történik velem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése